Műhely

  • Az iskolai könyvtárak társadalmi szerepe a XXI. században
    Szabó László István
    Az iskolai könyvtárak küldetése olvasóvá nevelni a felnövekvő generációkat, az iskolák helyi tantervéhez illeszkedve elősegíteni a tanulók kulturális fejlődését. Az iskolai könyvtárosoknak különleges szerepük van, hiszen ők nevelik ki a jövő olvasóit, ez megtiszteltetés és egyben óriási felelősség. Az iskolába iratkozással mindenki tagja lesz az iskolai könyvtárnak. Ekkorra többen már ismerik a könyvtárat, mert óvodásként is jártak a foglalkozásokra. A könyv- és könyvtárhasználat tanítása mellett az olvasmányok személyre szóló ajánlása is fontos feladat, mivel ismerjük a gyerekeket, a körülményeiket, jobban meg tudjuk találni azokat a könyveket, amelyek érdeklik őket, amelyek a fejlődésüket szolgálják. Olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája.
  • Észak-amerikai zöld-utópia
    Noha olykor regényként említik, a közkönyvtárakban is a szépirodalmi polcok betűrendi helyére állítják, a Walden aligha sorolható be – legalábbis fenntartás nélkül – e kategóriába. Sokkal inkább nevezhetnénk – persze, szintén némi kétellyel – filozófiai esszének, esetleg memoárnak, mai kifejezéssel élve: környezetvédelmi vita- vagy netán (ha kisebb lenne a terjedelme) röpiratnak. Szerzője Henry David Thoreau (1817–1862) észak-amerikai író, filozófus; szóban forgó alkotása egyike a leghíresebb, igen nagy hatású amerikai irodalmi műveknek.
  • Közösségi szolgálat a KSH Könyvtárban
    Az idei érettséginek már előfeltétele volt az ötven óra közösségi szolgálat elvégzése, az érettségi elnök feladata volt ellenőrizni, hogy az ötven órás teljesítésigazolás minden diáknál szerepel-e. Amennyiben valakinél hiányzott, úgy az érettségije érvénytelen lett.
  • Szatírába ojtott utópia
    Formálisan huszadik századi gulliveriáda. Szathmáry Sándor (1897–1974) főhősének a neve is Gulliver, és akárcsak Swift legendás szatírájának központi figurája, szintén hajóorvos. A szerző ritkán emlegetett, sőt csaknem elfelejtett alkotója a magyar irodalomnak, nevét a könyvtárosok is kevésbé ismerik.
  • A „tökéletes” állam könyvtára
    Már az ókori gondolkodók is sokat töprengtek azon, hogy milyen lehet a legjobb, legboldogabb állam, a legeredményesebb kormányzás, miként képzelhető el a leghatékonyabb hatalmi berendezkedés. Az európai középkorban a katolikus egyház krisztusi szellemisége, a Szent Ágoston által részletesen kifejtett isteni állam eszmeisége uralkodott. A korszak utolsó periódusában a humanizmus felelevenítette, újragondolta a görög–római államelmélet tanait. Ennek a filozófiai irányzatnak egyik kiemelkedő – sokak szerint a legkiemelkedőbb – alkotója az angol Thomas More (1478–1535), latinos nevén: Thomas Morus volt.
  • Amikor a vasúti menetrend tankönyv
    Ha irodalmi vagy olvasói körökben, netán a könyvtárosok eszmecseréiben szóba kerül a disztópia (másként: antiutópia) jelensége, csaknem mindenki a két angol író, Huxley Szép új világ és/vagy Orwell 1984 című regényére gondol. Valójában volt egy előfutáruk is, az orosz Jevgenyij Ivanovics Zamjatyin (1884–1937), aki már 1920–21-ben megalkotta látnoki (ha úgy tetszik: profetikus) művét, a rendkívül beszédes Mi címmel. Először angolul látott napvilágot, mert hazájában, Szovjet-Oroszországban a cenzúra nem engedte kiadni. Szinte hihetetlen, ám jellemző tény, hogy anyanyelvén csak a gorbacsovi glasznoszty idején, 1988-ban jelenhetett meg. (Nem sokkal később, 1990-ben Földeák Iván fordításában nálunk is közreadták, majd 2008-ban ismét.)
  • Jóslat a világírásról
    Nemigen akad hazánkban művelt ember, aki ne Jókai Mórt tartaná a legnagyobb magyar mesélőnek. Regényei és elbeszélései a tizenkilencedik század második és a huszadik század első felében roppant népszerűségnek örvendtek, sőt mindmáig sokan olvassák azokat. Életművének igazi ismerői, barátai tudják azt is, hogy olykor-olykor az utópia birodalmába is kirándult, némely alkotása akár a sci-fi előzményének tekinthető.
  • A személyes adatok szerepe a XXI. század információs társadalmában
    Amióta feltalálták az internetet, megváltozott a mindennapi kommunikáció, az emberek közötti kapcsolattartás. Létrejöttek olyan közösségi szolgáltatások, mint például a Google, a Facebook, a Twitter, amelyek forradalmasították életünket. Egy úgynevezett információs társadalomban élünk, amelyben olyan infokommunikációs eszközökkel vagyunk körülvéve, mint például a személyi számítógép, a tablet, az okostelefon, az okosóra, az okosszemüveg, az okosruha és az okoshűtő.
  • Közművelődési szolgáltatások a KSH Könyvtárban
    Egy országos szakkönyvtártól a könyvtárosok és a felhasználók egyaránt elsősorban szakmai feladatok elvégzését várják el. A KSH Könyvtár esetén mégis jóval bővebb a szolgáltatások skálája és bátran állíthatjuk ezek iránt is jelentős az olvasói kereslet.
  • Falra festett könyvtár
    Hajdani korok jeles gondolkodói között mindig akadtak néhányan, akik a szellemi javak meg-őrzésében, továbbörökítésében és a műveltség, a tudomány terjesztésében kiemelkedő szerepet játszó könyvtárak ideális megszervezéséről, megteremtéséről elmélkedtek. Az európai kultúra egyik fénykorában, a reneszánsz idején, annak kései szakaszában élt és tevékenykedett Tomasso Campanella (1568–1639) olasz szerzetes, aki nagyszerű államelméleti munkájában, tulajdonképpen társadalmi utópiájában, A Napállam egyik fejezetében szintén papírra vetette ezzel kapcsolatos, a maga nemében egyedülálló elképzeléseit, amelyek – mint látni fogjuk – több évszázad távlatából nyugodtan nevezhetők különösnek, sőt kifejezetten furcsának.