Huszonöt éves az Informatikai és Könyvtári Szövetség

Alapításának huszonötödik évfordulóját ünnepelte 2015. november 3-án az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) Kecskeméten, abban a városban, ahonnan a megalakítására tett kezdeményezés elindult.

Az Aranyhomok szálloda teljesen megtelt termében Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere köszöntötte elsőként a megjelenteket. Az emberi erőforrások miniszterének, Balogh Zoltánnak az üdvözlő szavait Ramháb Mária, az IKSZ elnöke olvasta fel. A miniszter hangsúlyozta a család mellett a könyvtárak meghatározó szerepét abban, hogy minden család élhessen az információs társadalom előnyeivel.

Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár kabinetfőnöke, Balogh Attila az összefogás erejére hívta fel a figyelmet, és emlékeztetett arra, hogy ezt európai uniós pályázatok is segítették, például az integrált közösségi terek kialakításához nyújtott támogatásokkal. Bejelentette, hogy az új ciklusban is lesznek hasonló célú támogatások, az ezeket célzó pályázati kiírások hamarosan megjelennek.

Doncsev András a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökeként azzal kezdte mondandóját, hogy a könyvtárak az ország szellemi gyógyszertár-hálózata, az IKSZ pedig a patikus szerepét tölti be. Véleménye szerint az országos könyvtári napok az egyik legkomolyabb szakmai rendezvénnyé nőtte ki magát, különös tekintettel arra, hogy mekkora sikerrel szólítja meg a fiatalokat. Az NKA hosszú ideje támogatja és továbbra is támogatni kívánja ezt a rendezvénysorozatot, ugyanakkor annak is tudatában vannak, hogy nagy szükség van a számítógépek korszerűsítésére. (Remélhetőleg ez azt jelenti, hogy ilyen témájú kiírásra is lehet számítani a közeljövőben az NKA pályázatai között – a szerző megjegyzése.)

Sepseyné Vígh Annamária, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Közgyűjteményi Főosztályának vezetője köszönetet mondott azért, hogy az IKSZ mindig megbízható partnere volt a minisztériumnak. Az 1990-es alapításkor nagyon fontos volt az intézmények tömörítése, mondta, és jó stratégiai döntésnek bizonyult az “informatikai” jelző tudatos alkalmazása. Az informatikai küldetéstudat felvállalásával az IKSZ (akkor még KIK, azaz Könyvtári és Informatikai Kamara) új irányt szabott. Kezdettől a partnerségre törekedtek a szervezet irányítói és tagjai, ezt jelzi a röviden csak összefogásként emlegetett programsorozat is, amelyet a kulturális terület legsikeresebb rendezvényének nevezett. Az IKSZ hiteles, pontos, küzdő partner az ágazati irányítás számára, és dinamizálja a könyvtári közéletet – hangoztatta a főosztályvezető.

Baráthné Hajdu Ágnes elnök a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) nevében köszöntötte az ünneplőket. Értéket teremtő és felmutató, innovatív szervezetnek nevezte az IKSZ-et, és felsorolta az elmúlt huszonöt évnek azokat a fontos szakmai eseményeit, amelyek alakulásában fontos szerepet kapott az MKE és az IKSZ összefogása, közös fellépése.

A Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége nevében Palotai Mária, az ÁEEK Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár vezetője, a Pulszky Társaság képviseletében Deme Péter elnök köszöntötte a jubiláló IKSZ-et.

Az üdvözlő szavakat a kezdetek felidézése követte, A múlt a jövendőnek tüköre címmel.

Skaliczki Judit, az EMMI nyugalmazott főosztályvezető-helyettese, a Könyvtári Minőségügyi Bizottság elnöke, a szervezet egykori főtitkára, megalakításának egyik motorja, az újat akarás szövetségének nevezte az IKSZ-et. Beszélt az OCLC 1989-es konferenciájáról, amelyen elemezték a könyvtárak helyzetét, számba vették a veszélyeket (például privatizáció, szegénység) és a lehetőségeket (mint a sikeres alkalmazkodás, a permanens tanulásban játszott fontos szerep). Itthon bizonytalanná vált a fenntartás és kérdésessé a könyvtárak jövője, a működést meghatározó jogszabályok elavultak voltak, a központi szolgáltatások szüneteltek. Ebben a helyzetben jött az újat akarás. Az IKSZ (akkor KIK) megalakítása a felvetődött kérdésekre adott szakmai válasz volt azzal a céllal, hogy a könyvtáraknak legyen módjuk befolyásolni a történéseket. 1990 februárjában Kecskeméten, a Megyei Könyvtárigazgatók Tanácsának ülésén vetődött fel egy intézményeket képviselő társadalmi szervezet megalakításának gondolata, és szervezet csatlakozása a Magyar Kulturális Kamarához. Ezt követően felgyorsultak az események, és Szita Ferenc ideiglenes elnökletével megalakult a könyvtári kamara. 1990 júniusában csatlakozási felhívást intéztek minden magyar könyvtárhoz, a szervezet életében később is meghatározó összefogást először a szakmán belül valósították meg. Még ugyanabban az évben tagozatok alakultak a szervezeten belül, és 1991-ben megtartották az első közgyűlést, amelyen Zalainé Kovács Évát választották meg elnöknek. A szervezetnek akkor 148 tagja volt. 1992-ben főtitkárt is választottak, Skaliczki Judit személyében. A kezdetektől együttműködésre törekedtek a Magyar Könyvtárosok Egyesületével. A KIK, majd IKSZ fontos feladatokat végzett el. Egyebek mellett ellátta a könyvtárak mint intézmények érdekképviseletét, érdekvédelmét, részt vett a jogalkotás folyamatában, szakmai véleményeket fogalmazott meg a felmerülő problémák kapcsán, közreműködött az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer kialakításában, kezdeményezte a minőségi szemlélet elterjedését a hazai könyvtárügyben, országos jelentőségű akciókat szervezett, mint az Összefogás a könyvtárakért.

Előadását azzal zárta, hogy a jövőről már új paradigmák mentén kell gondolkozni, más területekkel szorosan együttműködve kell továbblépni.

Zalainé Kovács Éva (nyugalmazott főigazgató, Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár) volt a következő visszaemlékező, aki tizenkét éven át volt a szervezet elnöke. A KIK megalapítói a szakmai önkormányzatiság alapját rakták le, mondta. Előadásában személyes emlékeit osztotta meg a hallgatósággal, kiemelve azt, hogy a döntéshozatalnál a szervezet vezetősége mindig konszenzusra törekedett, hiszen gyakran eltérő érdekeket kellett egységesen képviselniük. Felidézett néhány szép emlékeket hagyó eseményt és szokatlan helyzetet is, mint amilyen az első, Lakitelken megrendezett minőségmenedzsment-képzés volt, vagy az első összefogás program megnyitása Kecskeméten, az épülő könyvtár puszta falai között.

Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, az IKSZ második, a posztot ugyancsak tizenkét évig betöltő elnöke volt a következő megszólaló. Elsőként a szervezet életében párhuzamosan jelen lévő folytonosságot és változásokat emelte ki, és példával is szolgált. Az összefogás akció úgy maradt meg a mai napig, hogy közben nagyon jelentős változáson is átesett, hiszen az első programok még arról szóltak, hogy a társadalom hogyan fog, fogjon össze a könyvtárakért (arról az időszakról van szó, amikor nagyon sok könyvtár fennmaradása vált bizonytalanná), majd megfordult a hangsúly, és tíz éve már a könyvtárak összefogásáról beszélünk a társadalom érdekében. A rendkívül sikeres rendezvénysorozatot a Nemzeti Kulturális Alap évről évre jelentős támogatásban részesíti, a helyi programok megvalósítását pedig sok önkormányzat segíti. Ennek eléréséhez persze kellett az is, hogy az őszi könyvtári napoknak jó a médiamegjelenése, amihez viszont komoly PR-munkára volt szükség. Beszélt az Internet Fiestáról is, amely az első évben a személyi számítógépek számáról szólt. Ha felidézzük az utóbbi évek témáit – hogy csak a legutóbbit említsük: környezetünk és családunk az interneten –, láthatjuk a hatalmas változást. A fontos programok közt említette még a Kárpát-medencei könyvtárosok évente ismétlődő csongrádi találkozóját, amelynek előzménye a sárospataki, ugyancsak több éven át, rendszeresen megszervezett összejövetel volt.

Szólt az IKSZ érdekképviseleti tevékenységéről, a jogszabályok előkészítésében játszott szerepéről és a különféle együttműködésekről, kiemelve az MKE-vel folytatott folyamatos egyeztetést. Előadása végén felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos az intézmények, a szakma képviselete a helyi társadalomban, és a szakemberek megbecsülése.

A következő blokk az Együtt a társadalomért címet viselte. Ramháb Mária, a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatója és az IKSZ elnöke a 2006-tól új koncepcióval folytatódott őszi könyvtári napokról beszélt. Az összefogás akció célja az, hogy azon az októberi héten kiemelt figyelem övezze a könyvtárakat, ami egyúttal hangsúlyosabbá teszi új szolgáltatások bevezetését és lehetőséget nyújt a megelőző években elindított szolgáltatások (mint például a babaolvasó) megerősítésére. Ezek a könyvtári napok rendre újabb együttműködési megállapodások aláírásával zárultak, és a legtöbb intézmény folyamatosan fenn is tartja, ápolja ezeket a kapcsolatokat. Így jöttek létre gyümölcsöző és máig élő együttműködések például egészségügyi intézményekkel, a rendőrség helyi egységeivel, óvónőkkel stb. Az IKSZ minden évben ajánl valamilyen központi témát a rendezvénysorozatba bekapcsolódó könyvtáraknak (például bababarát könyvtárak, kölyökolvasók, emberi kapcsolatok, Nagy Olvashow stb.), de tág tere van az egyéni kezdeményezéseknek.

Az osszefogas.kjmk.hu honlap létrehozása, ahogy Ramháb Mária fogalmazott, forradalmasította az összefogást. Pontosan követhetővé és dokumentálhatóvá váltak az események, és el lehetett készíteni a minden részletre kiterjedő összesítéseket is. A tíz év alatt összesen 36 762 programot szerveztek 2099 intézményben, 1825 településen. Ezek az impozáns adatok fényesen igazolják azt, amit köszöntőjében az EMMI főosztályvezetője mondott az összefogásról.

Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatója az idei könyvtári napokon útjára indított KönyvtárMoziról beszélt. Azzal kezdte előadását, hogy felidézte a Kecskeméten készült, nagy sikerű rajzfilmeket, mint például a Magyar népmesék-sorozat. Ezeket a filmeket, bármily népszerűek voltak is, ma már nem lehet látni moziban, ezért is vetődött fel az a gondolat, hogy a kisebb településeken, ahol mozi már régóta nem működik, lehetőséget kellene teremteni a levetítésükre. Az IKSZ vezetésével, hosszas egyeztetések, a jogi keretek aprólékos kidolgozása után így kerülhetett végül sor a KönyvtárMozi ünnepélyes elindítására Dunafalván, október 5-én.

Eperjesi Tamás, a Herman Ottó Intézet főigazgató-helyettese egy másfajta együttműködésről beszélt, amely az integrált közösségi szolgáltató terek révén valósulhat meg. Közösek a céljaink, mondta, a helyi közösségek és népességmegtartó képességük erősítése, az értékek megőrzése. Több szakterület összefogására van szükség, és nagyon fontos szerepet játszanak a könyvtárak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az intézményeknek be kell kapcsolódniuk a helyi vidékfejlesztési stratégia kidolgozásába, mert így nyílhat lehetőségük a szakmai szempontjaik érvényesítésére.

A jubileumi ünnepség utolsó előadója Fodor István volt, az Ericsson magyarországi vállalatának alapítója, korábbi elnöke. Az elmúlt egy-két évtized társadalmi, gazdasági, technológiai változásait foglalta össze, visszatekintve egészen az 1990-es évekig, amelyekre az USA egyértelmű gazdasági fölénye, a globalizáció kibontakozása és az információtechnológiai forradalom volt jellemző. 1995-re elértük azt az állapotot, hogy a híradástechnika, a számítástechnika és a média konvergált, a globalizáció “üzemanyaga” a tudás volt. Az évtized végére azonban új világrend kezdett kibontakozni. A 2000-es évek Európában az integráció jegyében teltek, amit nem könnyített meg az a tény, hogy óriási különbségek mutatkoztak az egyes országok GDP-jében. A mobiltelefonok ugrásszerű terjedésével szociális transzformáció is kezdődött. A világgazdaságban új trendek jelentkeztek, az USA helyzete elbizonytalanodott, Kínában már nem csupán összeszerelő üzemek működtek, Kína és India egyre erősödött. Akkor már látni lehetett, Fodor István 2006-ban le is írta, hogy ezeknek a rapid változásoknak a következménye hamarosan népvándorlás lesz. A gazdasági helyzet további fejleményeinek (különös tekintettel a válságra) elemzése után a társadalomban végbement változásokra fókuszált. Elmondta, hogy 2002 és 2008 között jelentős fordulat állt be az emberek közérzetében, a közbizalom szintje vészesen csökkent. Ezt muszáj erősíteni az egészséges fejlődéshez. A jövőt szerinte a szuverenitás és a felzárkóztatás együtt biztosíthatja, az egyén szintjén pedig a bizalom erősödése.

A jubileumi emlékülés résztvevői ezúttal is azzal az érzéssel térhettek haza, hogy hasznos útravalót kaptak az IKSZ rendezvényén.

Címkék

Kapcsolódó galériák