„Egyedül nem megy”

Könyvtárak és integrált könyvtári rendszerek együttműködése a sikeres ODR-szolgáltatásért

2015-ben már másodszor nem a Komárom-Esztergom megyei könyvtári hét záró programjaként tartottuk meg az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) konferenciáját, hanem egy héttel eltolva, 2015. október 19-én, „Egyedül nem megy” – Könyvtárak és integrált könyvtári rendszerek együttműködése a sikeres ODR-szolgáltatásért címmel. Több könyvtár kérését megfogadva döntöttünk úgy, hogy a hagyományokkal szakítva egy héttel későbbre helyezzük át a konferencia időpontját, hiszen az Országos könyvtári napok eseményei több ODR-tagkönyvtár munkatársait is igencsak lekötötték, és országos szakmai továbbképzésről lévén szó, szerettük volna lehetővé tenni, hogy minél több kolléga részt vehessen rajta.

Voit Pál igazgató köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az idei konferencia két dologtól volt különleges. Egyrészt azért, mert nem csupán a MOKKA és az ELDORADO fejlesztésének, működésének aktuális helyzetére fókuszáltak, hanem egy asztalhoz ültették az IKR-fejlesztőket, hogy a másik oldal is kifejthesse véleményét, és ez segítse a problémák közös megoldását. Másrészt azért is volt egyedi ez a nap, mert jelen voltak az érsekújvári Anton Bernolák Járási és Városi Könyvtár igazgatónője és munkatársai. Velük a konferencia után aláírták a két könyvtár közötti együttműködési megállapodást, amelynek része, hogy a Felvidéken, magyar nyelven felsőoktatásban tanulók számára a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzést tehermentesítve, közvetlenül küldik Tatabányáról a kért dokumentumokat Érsekújvárra.

A konferencia első előadásában Nagy Judit, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár könyvtárközi kölcsönzéssel foglalkozó kolléganője Az ODR jelene és a fejlesztési tervek egy országos felmérés tükrében címmel beszámolt a résztvevőknek az ODR-portált használó könyvtárak körében 2015. május és szeptember között végzett felmérés eredményéről. A vizsgálat célja az volt, hogy az ODR kérésnyilvántartó rendszerének használatáról képet kapjanak, megtudják, hogy mennyire elégedettek a használók, valamint a fejlesztés irányait felmérjék. A kérdőívet összesen százhetvenöt könyvtár töltötte ki, ami a jelenlegi felhasználók huszonhat százaléka. Az ODR tagkönyvtárainak hatvanhat százalékától kaptak választ, ami lényegesen jobb arány az előzőeknél. A kitöltők hatvanhárom százaléka régi használó, a válaszadók húsz százaléka a megújult ODR 2012-es indulása óta regisztrált, hatvannyolc százaléka inkább kérő könyvtárnak, huszonkilenc százaléka pedig kérő és szolgáltató könyvtárnak jelölte magát. Hetvenegy válaszadó könyvtár éves forgalma ötven alatti, huszonöté meghaladja az évi ezer kérést, így elmondható, hogy különböző szintű használók elégedettségét lehetett vizsgálni. A felmérés keretében az ODR hat tevékenységi csoportjának harmincöt funkciójáról kaptak képet. Az átlagos tetszési index 4,41 egy ötfokú skálán. A felmérés eredménye kimutatta, hogy különféle könyvtárak különféle módokon használják a rendszert, de ennek ellenére szívesen alkalmazzák munkájuk segítésére. A felmérés eredménye és a válaszadók konkrét kérései alapján a fejlesztési tervek: a rendszer gyorsítása, működésének stabilitása; tanfolyamsorozat a tudás mélyítése céljából; együttműködés a MOKKA-val az adatbővülés megvalósulása érdekében; új funkciók beépítése: az egyedi kérésfeladás kényelmesebbé tétele, mobil alkalmazások, e-mailes értesítések, felhasználói csomagok; statisztikák bővítése. A felmérés alátámasztotta, hogy a rendszer lelőhely-nyilvántartás és kérésadminisztráció funkciója eredményesen használható a napi munka során, így mindenképpen érdemes a fenntartásra és  a bővítésre a könyvtárak által megfogalmazott pontokon.

A konferencia második előadásában Bánkeszi Katalintól, a Könyvtári Intézet igazgatójától összefoglalást kaptunk az országos rendszerek jövőképéről a MOKKA-ODR az országos szolgáltatások rendszerében címmel. A 2008-ban elindult országos fejlesztések keretében egy ponton, egy nagyobb összeg ráfordításával olyan szolgáltatások jöhettek létre, amelyek több funkciót tudnak magukba foglalni, és minden könyvtárnál beépíthetők a szolgáltatások körébe. Emiatt az adatbevitelt könnyíteni kellett, a rendszerekhez való csatlakozást egyszerűbbé, egységesebbé kellett tenni. A 2008–2011-es időszakban a háttérben lévő közös adatbázist ténylegesen egységesítették, és egy adatbeviteli csatornán érkeznek az adatok a nagyobb szolgáltatásokba, a MOKKA és az ODR rendszerébe. Nagyon fontos, hogy az adatokat egy helyen beolvasva több célra használhatjuk, ezért is történt meg az egyesítés. A pályáztatás kezdetekor kiemelt országos program jött létre, ami visszatekintve nem volt jó megoldás, hiszen mindenki önálló pályázatban dolgozott, így a részt vevő nagy könyvtárak nem pályázhattak konzorciumban, ezért az integrációt nem lehetett teljes körűen véghezvinni. Önmagukban nagyon jól működnek a szolgáltatások, és együtt is működnek, de a szolgáltató felületen több lényeges funkciót nem lehetett megvalósítani, mivel az akkori pályázati lehetőség nem tette lehetővé. Ezeket a hiányokat újabb pályázati menetben szeretnék kiküszöbölni, mint ahogy azóta létrejött az ELDORADO, az elektronikus dokumentumok könyvtári szolgáltatásának központi szolgáltató rendszere. Fontos feladat, hogy a három országos rendszert (MOKKA, ODR és ELDORADO) összeépítsék. Ami részben valósult meg, az a rendszerek közötti átjárhatóság, ami a következő lépcsőben teljesedhet ki. A könyvtárak nélkül ezek a szolgáltatások nem létezhetnek, a könyvtárak a saját rendszerükben írják le a gyűjteményüket. Az adatbevitel során találkoznak először a könyvtárak ezekkel a rendszerekkel: bibliográfiai rekordokat, lelőhelyeket, példányadatokat, könyvtári adatokat töltenek fel. A jövőbeni terv, hogy a Könyvtárnyilvántartó legyen a könyvtárakról szóló adatbázis, pontos adatokkal, szolgáltatási politikával. A tervek között szerepel az is, hogy egy digitális állományról képzett másolatot egy központi digitális archívumban tárolhatunk majd, az ELDORADO mögötti digitális tárban. Hosszú távú cél ezeknél az országos könyvtári szolgáltatásoknál, hogy a jelenlegi ODR-ből létrejöjjön egy ODIR rövidítésű rendszer, azaz Országos Dokumentum- és Információszolgáltató Rendszer. Így az eddigi információszolgáltatást teljesebbé tehetnénk más forrásokkal, amelyek révén nem csak könyvtári adatok integrálódhatnának, hanem például kiadói, forgalmazói adatok is. Megoldandó feladatok: egységes könyvtári leírások, névterek központi szolgáltatása, külső adatforrások integrálása, központi digitális archívum, országos szolgáltatórendszer(ek).
A konferencia utolsó előadásában Sándor Ákos, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár osztályvezető kollégája segítségével a közös katalógusba betölteni kívánt rekordok importálása során összegyűjtött problémákat, tapasztalatokat ismertük meg a jövőbeni gördülékenyebb munka érdekében. Az előadás elején a rekordküldések mikéntjéről, a küldés során előforduló problémákról kaptunk felvilágosítást. A rekordok MOKKA irányába történő küldése kétféleképpen valósul meg: az egyik megoldás, amikor a helyi IKR-ben a feldolgozó könyvtáros elmenti a rekordot és egy másolati példány rögtön látható a közös katalógusban, a másik pedig az, amikor bizonyos időközönként kötegelve, exportálás után töltődnek be a rekordok. A rekordküldésnél sok log-fájl keletkezik, megpróbálják az összes lehetséges történést rögzíteni, a részletező log-fájlból pedig látható, hogy melyik katalógusból milyen adatok érkeztek. A rekordfeltöltéssel kapcsolatban a MOKKA wikiben létrehozott szócikkben is olvasható, hogy vannak kötelező és ajánlott elemek. Az ajánlottak között található a karakterkódolás, ami esetén – minthogy nem kötelező a beállítása –, ha a helyi IKR-ben változás történik, akkor szólni kell a MOKKA fejlesztőinek, mivel a MOKKA szerverén van egy beállítás, ami megmondja, hogy milyen karakterkódolás alapján érkeznek a rekordok. A rekordküldéseknél kiemelendő még, hogy kapcsolati problémák adódhatnak a helyi szerverek és tűzfalak valamilyen módosítása miatt. Ha pályázati pénzből új szervert vásárol egy könyvtár, aminek új azonosítója van és ehhez nem készítik el a megfelelő tűzfal szabályokat, akkor a rekordküldés megakad.

Ezután a rekordellenőrzés menetéről tájékoztatta a résztvevőket, ami több körön keresztül történik. Az első körös szintaktikai ellenőrzésnél, ha az adatrögzítés során a MOKKA szervere elutasítja az adatokat, akkor információt küld arról, hogy miért történt ez, s annak alapján elvégezhető a módosítás. Ha az első körön átjutott a rekord, akkor következik a második ellenőrzés, amelynek része a duplumok szűrése.

Beszélt a példányadatok feltöltéséről is. A leggyakoribb hiba, hogy nem létezik a példány katalógusának, lelőhelyének és allelőhelyének megfelelő gyűjtemény, amit a Könyvtárnyilvántartónál lehet javítani, a hiányzó adatok megadásával. Amint az adatok rögzítésre kerülnek, a háttérben futó alkalmazás módosítja az érintett rekordokat, hogy a felületet kiszolgáló Postgresql adatbázisba áttöltődhessenek.

Az előadás végén néhány statisztikai információt ismertetett a rekordbetöltésekről. Az aggregált statisztikából kiderült, hogy 2015-ben több mint másfél millió rekord került betöltésre. Ez az impozáns adat abból adódott, hogy ebben az évben töltötték be az EPA, a HUMANUS és a MATARKA adatbázis tartalmát. A MOKKA eredménye, hogy a magyarországi könyvtárak katalogizálási gyakorlatában egyfajta közeledést ért el, és így elmondható, hogy a rendszer alkalmas arra, hogy az országos szolgáltatások kiszolgálójaként funkcionáljon.

A délelőtti program zárásaként ún. ODR-fejlesztői fórumot tartottunk, ahol az IKR-fejlesztőktől megtudhattuk, hogy a rekordbetöltések és az adatbázis használata során felmerült problémákra milyen megoldásokat javasolnak. Török Csaba, a József Attila Megyei és Városi Könyvtár (JAMK) informatikus munkatársa – moderátori szerepvállalása mellett – vitaindító előadásában összefoglalta a JAMK rekordjainak betöltési problémáit a MOKKA-ODR katalógusba. Elsőként Horváth Zoltánné, a T-Systems OLIB-csapatából mint IKR-fejlesztő és az OCLC hazai kapcsolattartója fogalmazott meg két gondolatot a tapasztalatai kapcsán. Kiemelte az egységesítés és a kooperáció jelentőségét. Járható útnak a rekordok teljességének létrehozása helyett inkább egy még elfogadható rekordminimumot tartja, ami például az OCLC gyakorlatában is jól működik. Ki kellene dolgozni és be kellene tartatni a megfelelő elveket. Magyarországon is létre kellene hozni egy olyan virtuális szakmai szervezetet, ami nem intézményhez kötött, nem hierarchikus, viszont nagyon kreatív. A mai társadalom adatfüggővé vált, s az adatok pontosításában a könyvtárosokra igazán nagy szükség van, mert nincs még egy olyan szakma, ahol ezt ilyen szinten tanítanák.

A második hozzászóló Thék György, az Infoker Kft. képviselője volt, aki egy táblázat segítségével vázolta fel a TextLib könyvtári rendszer és a Hunmarc viszonyát. Beszélt az exportálás és importálás lehetőségeiről, ez utóbbi esetben kiemelte, hogy a rendszerben van egy érdekes lehetőség, ami a legközvetlenebb módon kapcsolódik az ODR-hez, amikor is egy vonalkód beolvasásával lehet a TextLib-be importálni egy rekordot úgy, hogy a vonalkód beolvasása után a program lekeresi a vonalkódhoz tartozó példányt, és létrehozza a példányt úgy, hogy kölcsönözhető legyen, valamint betölti a hozzá tartozó bibliográfiai leírást. Egy könyvtárközi kölcsönzés vége ebben az esetben az, hogy a saját rendszerünkben tudunk kölcsönözni mástól kért dokumentumot, nem naplóban vagy füzetben rögzítve.

Ezt követően Szilágyi Loránd a Szikla IKR képviseletében az ügyfeleik reflexióit fogalmazta meg. A kérések elsősorban komplett adatbázisok betöltésére vonatkoznak. Számukra segítség lenne, ha a MOKKA-ODR aratni tudná a rekordokat. A Sándor Ákostól kapott válaszból megtudtuk, hogy ez a lehetőség adott.

Legvégül Czoboly Miklós, a Monguz Kft. ügyvezetője véleményét, tapasztalatát ismerhettük meg. A MOKKA-ról sokféleképpen gondolkoznak a felhasználók, negatívan és pozitívan is. Az igazság az, hogy a MOKKA egy több alrendszerből álló, összehangolt, egymásra épülő országos szolgáltatási rendszer, amely igyekszik a párhuzamosságot kiszűrni. Az a baj, mondta, hogy a fenntartása csak szándék szinten működik, a finanszírozása nem teljes egészében és nem kiszámíthatóan megoldott. Háttérszervezete nincs, olyan elhivatott emberek dolgoznak érte, akik egyéb főállású, fontos pozíciót töltenek be, és emiatt leterheltek. Ahhoz, hogy egy országos rendszert, ilyen hatalmas adatbázist megfelelően működtethessenek, jó néhány emberből álló szervezetre lenne szükség.

A konferencia délutáni programja Koltay Klára közreműködésével a MOKKA-ODR felületének használata során felmerült problémák áttekintése volt, számítógépek mellett. Az olvasói regisztrációról és kérésfeladásról, a MOKKA-ODR katalógusában található analitikákról, a Könyvtárnyilvántartóban megadható számlázási adatokról és a bizonylatkezelésről volt szó.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult tizenötödik országos ODR-konferenciára – az elõzõ évekhez hasonlóan – több, mint százhúsz kolléga érkezett az ország minden tájáról. A visszajelzések alapján tartalmas, információban gazdag tanácskozáson vettek részt. Az elõadásokról készült videofelvételek megtekinthetõk a videotorium.hu oldalon, az elõadások anyagával együtt. A konferencián készült fényképek a könyvtárunk honlapján található galériában (http://www.jamk.hu/galeria/index.php?/category/333) tekinthetők meg, a továbbképzésről megjelent publikáció a KemLib folyóirat novemberi számában (http://kemlib.jamk.hu/) olvasható.

Címkék

Kapcsolódó galériák