Edelényben és Debrődön jártunk

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Borsod Megyei Szervezete egynapos kirándulást szervezett 2015. szeptember 26-án Edelénybe és a szlovákiai Debrődre. A szakadó eső ellenére szép számú csapat, családtagokkal együtt harminckét fő vett részt az autóbuszos tanulmányúton, amelynek első állomása a tavaly újra megnyílt edelényi könyvtár volt.

Széles, ezüstszínű városi könyvtár felirat jelezte, hogy valóban megérkeztünk. A bejáratnál már vártak a kollégák, köztük Fábiánné Mike Erzsébet könyvtári csoportvezető, valamint Laki-Lukács László egykori és Hadobás Pál jelenlegi igazgató. Az olvasóterembe invitáltak, ahol Hadobás Pál köszöntött minket és örömét fejezte ki, hogy ilyen sokan ellátogattunk hozzájuk. Fábiánné Zsóka vetített képes előadással ismertette meg velünk a Bódva-völgyi település tékájának történetét. A város első könyvtára 1893-ban, az Edelényi Polgári Olvasókörön belül létesült. Borsod-Abaúj-Zemplén megye első járási könyvtára ugyancsak itt nyílt meg 1952-ben, egy régi magánlakásban. A prezentáció napjainkig követte a bibliotéka életét, hely- és névváltoztatásait. 1963 decemberétől működött funkcióinak ellátására tervezett, önálló épületben. 1994-ben a város iskolán kívüli művelődési intézményeit egyesítették. Mai neve: Edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Közérdekű Muzeális Kiállítóhely. Egy ÉMOP-pályázatnak köszönhetően valósult meg a könyvtár épületének bővítése, teljes körű felújítása és akadálymentesítése. 2012 decemberében az intézmény a művelődési központba költözött, és közel két évig itt működött. A visszaköltöztetés után, 2014. november 26-án adták át olvasóközönségének.

Vendéglátóink finomabbnál finomabb házi süteményekkel kínáltak, majd kalauzolásukkal bejártuk az intézmény tereit, dolgozószobáit, csak a könyvtári dolgozók által ismert rejtett zugait. Közben beszéltek annak mindennapjairól, sikereiről, problémáiról. A kívül-belül teljesen megújult, kibővült és az energiahatékonyság szempontjainak is maximálisan megfelelő épületben új a padló, új a függöny, új a festés, új a bútorzat: asztalok, fotelok, polcok, szekrények, székek. Az akadálymentesített épületben nem csak a mozgássérültekre gondoltak, hanem a látássérültekre is, hiszen valamennyi helyiségben és a liftben is Braille-írásos feliratok segítenek a tájékozódásban. Több tucat kulccsal zárható csomagmegőrző szekrény nyújt védelmet az olvasók poggyászainak. A világos, természetes fénynek szabad utat adó termek (folyóirat-olvasó, kölcsönzői tér, olvasóterem), valamint a modern tervezés és kivitelezés minden eleme azt a célt szolgálja, hogy minél inkább közösségi térként működhessen a könyvtár. A komfortosabb körülményeket a diszkrét növényzet is biztosítja. Az új polcokon bőven akad hely az új könyveknek. A könyvtári pince nem csak a raktári könyvek és a bekötött folyóiratok területe. Egy helytörténeti kincsesbánya is működik itt, ahol külön-külön, felcímkézett dossziékban találhatók meg a helyi származású vagy környékbeli személyek, intézmények, testületek anyagai. Irigylésre méltóan rendezett, kutatható állomány.

Az edelényi könyvtár valamennyi korosztály számára szervez rendezvényeket is, itt készülnek az intézmény kiadványai (Edelényi Füzetek, A Borsodi Tájház Közleményei), meghívói, plakátjai és szórólapjai. Látogatásunk végén örömmel állapítottuk meg, hogy a munkatársak végre méltó, a kor követelményeinek megfelelő környezetben, a hét hat napján – vasárnap kivételével –, heti negyvennégy órás nyitva tartással, hatvanötezres dokumentumállománnyal, valamint TextLib integrált könyvtári rendszerrel várják a betű és az olvasás szerelmeseit. Az intézmény iránti felfokozott igényről a nyitvatartást követően magunk is meggyőződhettünk.

Utunkat ezt követően az Edelényi Kastélyszigeten folytattuk. A díjmentes bejutást az MKE-tagkártya biztosította mindenki számára. A tárlatvezetés a Lieb Ferenc, az edelényi festő című, huszonhárom perces, 3D-s kisfilm megtekintésével kezdődött. A film a kastély fénykorának azt a szakaszát mutatta be, amikor az építtető unokája, Ludmilla és második férje, Esterházy István gróf a legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat végeztette a kastélyon és környezetében. Ekkor bízták meg az iglói Lieb Ferencet is az emeleti reprezentatív helyiségek kifestésével, amelyek 1770-ben készültek el.

Másfél órás látogatásunkon Csóré Beáta tárlatvezető kísért bennünket, akitől további ismereteket szerezhettünk a fellegvár egykori urairól és mindennapjaikról. Jean-François L’Huillier gróf 1716-ban kezdte el a kúria építtetését, halála után felesége, Marie-Madeleine de Saint-Croix 1730-ban fejezte be. A stílusában is egyedi épületegyüttes tervezőjét a kutatóknak a mai napig nem sikerült kideríteniük. A kastély hat szobájának rokokó díszítőfestése a legteljesebben fennmaradt és a legnagyobb világi falkép-együtteseink közé tartozik. A kastélylátogatás során magunk is gyönyörködhettünk ezekben a freskókban, néhány, most megvásárolt és felújított, XVIII. századi bútordarab, valamint cserépkályha kíséretében. Az épület történetében négy, egymástól jól elkülöníthető szakasz különböztethető meg: a kastély fénykora (1730–1820), a Coburg-korszak (1831–1928), az állami tulajdonlás időszaka (1928-tól) és a kastélysziget újjászületése (2009–2014). 2010-ben a kápolnatermet rekonstruálták, és a nyugati fal bontásakor az alábbi üzenetet találták: “A kastéj renovácziónál itt dolgoztam 1921. VII. hó 14-én, ezt itt én falaztam be, sok szerencsét kívánok, aki elbontja. Szűcs József, született 1897. XII. hóban Szendrő /Borsod M./” E ceruzával írt, kedves sorok megsárgult papírlapon, üvegvitrinben, kuriózumként várják a látogatókat.

Az edelényi kastély és környezete a Holt-Bódva revitalizációjával s az ország egyik legnagyobb és legszebb barokk kastélyának a felújításával ismét régi fényében tündököl. Kastélytúránk végén – hagyományunkhoz híven – csoportképet készítettünk, amelyhez nagyon felkészült idegenvezetőnket is sikerült megnyernünk.

Kirándulásunkat az Edelény–Szendrő–Szalonna–Szögliget–Torna–Szepsi–Debrőd útvonalon, a települések érintésével és Laki-Lukács László, a Bódva-völgy értékeinek elkötelezett őrzője segítségével folytattuk. Házigazdaként kalauzolt minket az idei év legrangosabb szakmai elismerésének, a Szinnyei József-díjnak büszke és boldog birtokosa. Túránk során első kézből, a vidék kutatójától szerezhettünk információkat, hiszen neki nem térkép, hanem személyes ismerőse e táj. Felfokozott érdeklődéssel hallgattuk az autóbuszon kollégánk történeteit, ismerkedtünk a Bódva-vidéki és a História-völgyi települések fantasztikus épített örökségeivel, természeti csodáival. Megtudhattuk tőle még azt is, hogy számtalan Ludmilla keresztnevű leánygyermeket anyakönyveztek a környéken. Sőt, még szőlőhegyet is elneveztek róla. Már életében celeb volt, megítélése máig vitatott. Volt, aki kedvelte és szerette, volt, aki pedig gyűlölte. A kirándulás résztvevői közösen köszönték meg a hallottakat a megye első Szinnyei-díjasának, szervezetünk 2007 óta tiszteletbeli tagjának, gratuláltak neki, és további munkájához erőt, egészséget, kitartást és sok sikert kívántak.

Diófák övezte országúton értünk Szlovákiába. Debrődi idegenvezetőink a falu várandós polgármester asszonyának családtagjai voltak. Ebédünket a községi hivatalban, kandalló melege mellett fogyasztottuk el. Majd a polgármester férje, Gergely László kíséretével elsétáltunk a három kilométer távolságra lévő Szent László-forráshoz és a mellé épült Növénytemplomhoz. Akik nem vállalkoztak a gyalogtúrára, azok a polgármester édesapja, Papp Tibor segítségével ismerhették meg behatóan a mészégetők falujaként ismert település történetét, életét. Debrőd a Kárpát-medence és így a Felvidék legészakibb magyarlakta települése. Lakosainak száma napjainkban nem éri el az ötszáz főt.

Mivel az egyes helyszínekről az elindulás a programban megjelöltek szerint alakult, hazafelé Szepsiben beiktattunk egy kis vásárlást. Hagyományos szlovák ételeket és italokat vásároltunk szuvenírként az otthon maradt és minket váró családtagjainknak. Felejthetetlen élményekkel feltöltekezve, egy kellemes, kollégákkal együtt töltött, munkától mentes nap után érkeztünk meg Miskolcra.

Címkék

Kapcsolódó galériák