Babaolvasó

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral (FSZEK) közösen rendezte meg 2015. június 10-én a Babaolvasó országos szakmai napot a FSZEK Központi Könyvtár fogadótermében. Az ott töltött néhány óra alatt hallottunk gyerekekről, babákról, mamákról, gyerekjátékokról, foglalkozásokról és az ezekkel kapcsolatos könyvtári munkáról.

A szakmai napot Ramháb Mária, az IKSZ elnöke nyitotta meg, aki bevezetőjében elmondta, hogy egyre több az érdeklődője a bababarát olvasásnak, ami azért szerencsés, mert nem lehet elég korán elkezdeni a gyermekek könyvtárhasználatra nevelését.

A jelenlévőket Dippold Péter, a FSZEK Központi Könyvtár igazgatója köszöntötte, aki szerint szakmánk fontos eleme és törekednünk kell arra, hogy a gyerekeket végigsegítsük azon az úton, ami a mesehallgatástól az értő olvasásig vezet.

 

Ölbeli játékok

 

A Babaolvasó szakmai nap első előadója Sándor Ildikó, a Hagyományok Háza néprajzkutatója volt, aki az ölbeli játékokkal ismertetett meg bennünket. A felnőtt a kisgyermeket az ölébe veszi, játszik vele, énekel, mondókázik, simogatja, ringatja. Közben a gyermek mozgási és értelmi képessége fejlődik, felfedezi saját testének használatát, és érzelmi kapcsolatai is elmélyülnek.

Az ölbeli játékok formai jellemzői, hogy kis formákból épülnek fel, törekednek a minimalizmusra, repetitív jellegűek és folyamatosan ismétlődnek, ami által a még beszélni nem tudó gyerekek is könnyen bekapcsolódhatnak, idővel aktív szereplőkké válhatnak. A mondókák gazdag modalitása is felkelti a kisdedek figyelmét, a kijelentő mondat mellett gyakori a kérdő, felszólító, felkiáltó is.

Az ölbeli játékok alkalmával a gyermeket változatos taktilis ingerek érik. A testén keresztül érzékeli az egyenletes és a tempót váltó mozgást, továbbá az érintést. A gyermek passzív, majd fokozatosan aktivizálódik: először a mozgásos tevékenységben, majd a beszédben és végül az éneklésben is.

Az előadó e játékokra több példát is bemutatott, amiben Áfonya, a mackó volt a segítségére. Hallhattunk néhány dalt, és több aranyos mondókát: „Hazamegyek, kinyitom az ajtót, kinyitom az ablakot, kisepregetek, becsukom az ablakot, becsukom az ajtót, csavarintok egyet a kulcson, és elmegyek otthonról.” Miközben a verset mondjuk a gyermeknek, az ujjainkkal utánozzuk a mozdulatokat az arcán, például a kisepregetésnél az egész arcát többször végigsimítjuk a mutatóujjunkkal.

Meglepő, hogy száz évvel ezelőtt egy szülő mintegy negyven játékot tudott, az alatta levő generációnál ez a szám már csak tíz, majd még egy generációval lejjebb mindössze átlagosan három. Ennek ellenére most mégis van valamilyen jellegű újraéledése a műfajnak.

 

Mindenben játék

 

Ezzel a címmel tartott előadást Mátyás Zoltán, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ bábszínész-rendezője. Néhány percig csak azt láttuk, ahogy kipakolta a magával hozott bőröndöt, amiből előkerült egy lyukas zokni, egy lufifújó pumpa, egy kutyabáb, egy kendő, majd kártya és különféle limlomok. Mindannyian lélegzetvisszafojtva vártuk, hogy mi fog történni, amikor is buborékot fújt, majd közölte, hogy „ez egy produkció, mert gyerekeknek szól”. Az előadás rövid elméleti résszel folytatódott, majd a gyakorlatból is kaptunk egy kis ízelítőt. Minden zenei, mozgásos és vizuális játék akkor válik igazán izgalmassá, ha a gyerek hisz benne. Az egyik legfontosabb hozzávaló a játékvezető személyisége és adott érzelmi állapota. Nem dönthetjük el előre, hogy milyen játékot játszunk a gyerekekkel, először felmérjük a mentális és érzelmi állapotukat, majd elindulunk a közös játék útján, aminek a végén ott az élmény, a közös játék élménye. Minden esetben észre kell vennünk, ha változtatni kell a játékon, mert mondjuk a gyerek elfáradt, vagy netán unja azt.

A gyakorlati rész első és legfontosabb kérdése az volt, hogy mitől játék egy lyukas zokni. El sem tudnánk képzelni, hogy a gyermekek érzelmeit és gondolatait milyen szinten be tudjuk vele indítani. Alapvetően már azért izgalmas, mert színes, és mert lyukas. Lehet belőle aranyos kis hernyó, karkötő vagy akár az alapvető játékot is eljátszhatjuk, hogy a büdös zoknival elaltatjuk az egyik vállalkozó szellemű kis hölgyet, akit aztán egy bátor lovag felébreszt a – pumpa – lézerkard segítségével. És itt már az új játékot tartjuk a kezünkben, ami azon kívül, hogy lézerkard, lehet akár telefon is, amivel bármikor és bárhonnan felhívhatják a gyermekek a szüleiket, hogy beszámoljanak élményeikről.

Az előadó elmondta, hogy nem igazán szereti a lufifújó pumpát, és a hajtogatott lufit sem. Hiszen ha a már összehajtogatott lufit adjuk a gyerek kezébe, úgy valami készet, véglegeset adunk, nem pedig játékot, amiről ő maga találhatja ki, hogy mi az, és mire tudja használni. A gyerekeknek nagyon fontos a meglepetés élménye, amit mi is megtapasztalhattunk az előadáson. Az előadó felpumpált egy lufit, majd bejelentette, hogy elkötötte a végét, és átnyújtotta valakinek a hallgatóságból. Ő elvette, majd mindannyiunk meglepetésére a lufi elrepült, ugyanis a szája mégsem volt bekötve. Elmosolyodtam a produkción, és elképzeltem, hogy egy csapat gyerek számára ez milyen élményt nyújthat, milyen felhőtlen kacagással, jókedvvel reagálhatnak rá.

Mátyás Zoltán bemutatta néhány szóval a Napra nap című előadást, amelynek ő az ötletgazdája, egyben rendezője. A produkció két manó magánéletéről szól, és folyamatosan leköti a legkisebbek figyelmét. Eleinte a két manó, a színész és a zenész játszik, majd fokozatosan bevonják a gyermekeket is, ezzel interaktívvá téve a játékot. A következő fázisban már a kicsiké a főszerep, együtt játszanak a manókkal. Az érdekesség az, hogy az előadás végeztével a legtöbb gyermek még maradni szokott játszani, az átélt élményeket próbálják feldolgozni a játék segítségével.

A gyerekek érdeklődését és kíváncsiságát mindig fenn kell tudni tartani. A bőröndből kirakott holmik is ezt a célt szolgálják, a bohócorr, a kutyabáb, a kártya vagy a kendő, amiből madár vagy akár nyári sapka is készíthető.

Ha kedvet kapunk arra, hogy a gyerekeknek, a gyerekekkel játsszunk, akkor az alábbi könyveket jó, ha ismerjük, használjuk: Tátrai Zsuzsanna – Karácsony-Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások; Weöres Sándor: Bóbita; Forrai Katalin: Ének az óvodában; Pintérné Tasnádi Ágnes: Mozgásfoglalkozások az óvodában: a Kovács-módszer alkalmazása; Hervé Tullet: Pötty könyv; Irkafirkáék: Izgő-mozgó könyv; Eva-Lena Larsson – Kennert Danielsson: Egész évben Findusszal; Karma Wilson – Jane Chapman: Medve horkol; Channa Bambaradeniya: A vadvilág atlasza.

 

Babaszínház közösen

 

Csóka Eszter drámapedagógus, közművelődési szakember, a Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház munkatársa Művészeti élmények kicsikre hangolva címmel tartott előadást a Babaolvasó szakmai napon. Elsőként babaszínházi előadásokról kaptunk képet, amelyeket akár néhány hetes kortól is élvezhetnek a gyerekek, mert a hangoké és a mozgásé a főszerep. Műfaji sajátosságai, hogy több érzékszervre egyidejűleg hat, hogy az információ sebessége és mennyisége lassú, gyakori az ismétlés. Az előadást mindig feloldja a végén a közös játék, ahol azt tudják eljátszani, ami a legjobban tetszett nekik.

Az előadó több babaszínházi előadás előkészítésében vett részt mint alkotó és mint látványtervkészítő. Az Állattörténetek egy fantáziajáték, amely a gyerekeket körülvevő tárgyakról szól, a humoros történeteket az alkotók és a gyerekek együtt alakítják. Az előadás végén a szereplők a kicsikkel és szüleikkel együtt játszanak, az előadásban található helyzeteket továbbgondolják, kedvüknek megfelelően átalakítják.

Az Állatok farsangja olyan babaszínházi előadás, amikor a különféle anyagokból készült állatok mulatnak Camille Saint-Saëns azonos című zenéjére. Kesztyűből, zokniból, rongyból készült tyúkok, kakasok, lovak, csigák bukkannak fel a színpadon, köztük próbál a két bábszereplő – egy oroszlán és egy nyúl – eligazodni.

A Pepita babaelőadás a színek születéséről szól. A két színész két színbe öltözik, egyikük fehér, míg másikuk fekete ruhát ölt. A színészek különféle tárgyak segítségével folyamatosan csalogatják a színeket: pirosat, sárgát, kéket, zöldet a fekete-fehér világba. Az előadás díszlete egyben interaktív textiljátszótér is, így újabb és újabb csodákat fedezhetnek fel a gyerekek – az előadás után is.

A babaszínházi előadás születéstől három-négy éves korig ajánlott, a készítők figyelembe veszik az életkori sajátosságokat. Az interaktív előadás tempója a gyermekek befogadóképességéhez igazodik, figyelmüket az emberi hang vezeti.

Előadónk játszóházak és játszóterek tervezésében, kialakításában is részt vett. A Kabóca házikó Veszprémben, a Kabóca Bábszínházban található, ahol a játszószoba alapja több kis játéksziget. Minden szigeten játékok találhatók – a hozzájuk kapcsolódó leírással együtt. Az ügyességi játékok egymásra épülnek, így a gyermekek saját tapasztalásukkal tudnak előre jutni az egyre nehezedő játékokban. Az izgalmas játékokat a szülők is szívesen kipróbálják, a legtöbb természetes anyagokból (zoknibábok, különféle anyagokból készült babák, fajátékok) készült. A játszószobában egy kis bábszínház is található, ahol rendszeresen tartják a már említett babaszínházi előadásokat.

A gyermekek életében fontos, hogy korán találkozzanak a festészettel, az irodalommal. A festményeken keresztül ismerkednek a színekkel és a különféle formákkal. Ehhez remek kezdeményezés az a mágnestáblán átrendezhető fakockákból álló eszköz, amelynek elemeiből a gyerekek az átrendezés segítségével folyamatosan újat alkothatnak.

Hallottunk a fekete-fehér kiállításról és játszóházról is, ahol a kisgyermekek maguk színezhetik ki a kiállított képeket, játékokat. Színes kukucskáló fóliákon keresztül nézve sárgára, zöldre, kékre és pirosra „festhetik” az őket körülvevő világot.

Az ilyen és ehhez hasonló játékos foglalkozások célja, hogy erősítse a szülő-gyermek kapcsolatot, hogy a gyermekek a játékot szolgáló eszközök helyett a bennük lévő játékot használják. A foglalkozásokon a cél az alkotás, a játék és a tanulás összhangja. Nem is gondolnánk, hogy egy egyszerű gyurmázás mennyit tanít egy gyermeknek. Miközben kukacot vagy csigát formálnak, tanulják a színeket és a számolást is.

A foglalkozás végén az előadó bemutatta a BabaArt művészeti napok és konferencia programját. A többnyire kétnapos rendezvénynek a Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház ad otthont, ahol a cél egy összművészeti babaprogram lebonyolítása, kiegészítve egy szakmai konferenciával. A kicsik élvezhetnek színházi előadásokat, megismerkedhetnek irodalmi művekkel, gyönyörködhetnek képzőművészeti alkotásokban, és természetesen maguk is alkothatnak, játszhatnak, játszva tanulhatnak. A képzőművészeti játszóház mellett lehetőség nyílik babaszínházi előadás megtekintésére, a kicsik könyvekkel is találkozhatnak, különféle festményekkel ismerkedhetnek. A szakmai konferencián bölcsődei nevelők mellett a különféle művészeti ágak képviselői is összefoglalják a korosztállyal kapcsolatos gondolataikat, ötleteiket. Ha valakinek felkeltette az érdeklődését a BabaArt művészeti napok és konferencia, az idén november 8-án és 9-én ellátogathat a Kispesti Munkásotthon Művelődési Házba.

A kétórányi előadás után kérdéseket lehetett feltenni az előadóknak, de ezek hiányában egy rövid szünetet tartottunk.

 

Gyakorlati példák, programok a könyvtárban

 

A szünet utáni egy órában betekintést nyerhettünk négy bababarát könyvtár életébe. Elsőként Dienes Éva, a FSZEK Sárkányos Gyerekkönyvtár munkatársa előadását hallhattuk Bababarát könyvtár címmel. A tudás és a fantázia birodalma várja azokat a gyermekeket, akik belépnek a központi könyvtár sárkányos részlegébe, ahol 22 ezer kötet közül válogathatnak. A sárkányok – úgy, mint a mesében a kincseket – itt a tudást, a könyveket őrzik.

A gyermekkönyvtár bababarát részlegének célközönségét a nulla és három év közötti gyermekek alkotják, akik a szüleikkel együtt érkeznek. A kismamákat leghatékonyabban a közösségi portálokon – ezek közül is főként a Facebookon – keresztül lehet elérni, megszólítani. A Sárkányos Gyerekkönyvtárnak külön Facebook-oldala van, ahol többnyire programajánlókat, egy-egy rendezvény fényképeit, könyvekkel kapcsolatos bölcsességeket láthatunk.

A bababarát szemlélet egyik alapvető gondolata, hogy a gyerekekből kulturális tartalmakat fogyasztó és igénylő felnőttek váljanak. Ehhez elengedhetetlen feltétel a minél több élményközpontú foglalkozás bababarát helyszínen. A gyerekek a foglalkozások segítségével beilleszkednek a könyvtár mindennapjaiba, a helyszín természetes közeggé válik számukra.

A FSZEK több gyerekkönyvtárában és gyerekrészlegében is különféle programokkal várják a legkisebbeket. A foglalkozások sajátossága, hogy a gyerekek minden alkalommal könnyedén kézbe vehetik az adott témához kapcsolódó könyveket, leporellókat, játékokat, s így még gazdagabb élményben van részük.

A Sárkányos Gyerekkönyvtár nagysikerű Babázó programja havi rendszerességgel várja a mamákat és a babákat. Meghívott szakemberek segítségével az anyukák közt kötetlen beszélgetés folyik a gyermekeket leginkább érintő témákkal kapcsolatban: óvodába szoktatás, a babák első meséi, könyvei, játékai, gyerekbetegségek és kezelésük. A Ringató foglalkozásokon a babák szüleikkel együtt énekelnek, mondókáznak, játszanak. A Tánc-lánc elnevezésű programon a kicsik és szüleik együtt énekelnek, táncolnak, és kipróbálhatják az ott található hangszereket is. A pelenkázótáska és rejtelmei programok nagyon szórakoztatóak, a táskában lévő tárgyak segítségével versikéket, meséket lehet eljátszani, amivel a nyűgös, fáradt babák figyelmét könnyedén lehet lekötni. A Sárkányos Gyerekkönyvtárban a dallamos, mondókázós programokon kívül olyanokkal is lehet találkozni, ahol a babáknak folyamatosan kell a kezüket használniuk, ilyen például a Cellux kézműves foglalkozás.

A Lörinci Nagykönyvtárban az Izgő-mozgó klub kétévesnél idősebb – énekelni, táncolni és kézműveskedni szerető – gyermekeknek szól, többnyire egy-egy központi téma köré épülve.

A Bíró Mihály utcai könyvtár kicsiknek szóló foglalkozása a havonta megtartott ingyenes baba-mama klub.

A Dagály utcai könyvtárban háromhetente délután tartanak diafilmvetítést. A vetítéseken a kisgyerekektől a nagyobbakig mindenki megtalálja a számára legkedvesebb mesét.

A gyerekeket a közös élmény, a családdal a könyvtárban eltöltött idő teszi magabiztossá abban, hogy a kulturális élmények közt otthon érezzék magukat.

 

A Baba-mama kuckó Gödöllőn című előadást a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársa, Maszlag-Lénárt Mónika tartotta. Gödöllő 32 ezer fős lakosságából nagyon sok a fiatal. A városban pezsgő a kulturális élet, ebbe próbál bekapcsolódni a 18 ezer négyzetméter alapterületű, tizenkilenc könyvtárossal működő városi könyvtár.

A könyvtár különféle szolgáltatásokat kínál gyerekeknek, családoknak: klasszikus és kortárs gyermekkönyveket, ismeretterjesztő irodalmat kölcsönözhetnek, válogathatnak a tinipolc kínálatából. Idegen nyelvű mesekönyvek és regények, gyermek- és ifjúsági folyóiratok állnak a fiatalok rendelkezésére. Aki szórakozni vágyik, használhatja a társasjátékokat vagy a multimédiás játszóteret, különféle számítógépes és online játékokkal. Babasarok, leporellók, játszószőnyeg és pelenkázó várja a legkisebbeket.

A beiratkozott gyerekek száma 2002-ben négyszázöt volt, ez 2013-ra visszaesett háromszázkilencvenre. Azonban 2014-ben ötszázötvenöt tizenhat évnél fiatalabb olvasója lett a könyvtárnak, amire magyarázat lehet a kampányszerű reklámozás: kommunikáció a Facebookon, könyvtárkommandó a város különböző rendezvényein, illetve az olvasásélményeket gyűjtő album.

A könyvtár havonta egy alkalommal, szerdán – amikor zárva tart – rendezi meg baba-mama kuckó programját. Egy lelkes olvasó anyuka kereste meg a könyvtárat az ötletével, aki azóta is aktív szervezője a programoknak. A foglalkozáson a környékbeli kisgyermekes anyukákat érintő témák kerülnek a középpontba, meghívott szakértő tart előadást, amit kötetlen beszélgetés követ. Eközben a babák a babasarokban játszanak, könyveket lapozgatnak.

A baba-mama kuckó programokat folyamatosan reklámozzák, többek között a könyvtár honlapján, emellett a Facebookon létrehozták a Baba-mama kuckó a Gödöllői Városi Könyvtárban Közösséget, ahol folyamatosan nyomon követhető a programok alakulása.

Az eddigi nyolc alkalommal összesen kétszázhat anyuka volt jelen, és ez a szám folyamatosan növekszik. Egy kis ízelítőt is kaptunk a programkínálatból. Az előadások között volt szó a testvérféltékenység kezeléséről, aromaterapeuta tartott előadást az immunerősítő illóolajokról, emellett lehetőség volt karácsonyi kézműves foglalkozáson részt venni a csöppségekkel.

Az elmúlt hónapokban is különféle előadásokat hallgathattak meg a program résztvevői. Faluközi Éva integrált szemléletű önismereti mentor előadásán a kismamák olyan kérdésekre kaptak választ, hogy a gyerek érv-e vagy kapocs, hogyan tartható fenn a párkapcsolat gyerekek mellett, a gyerekek hogyan élik meg a szüleik kapcsolatát.

Bodrogi Lilla babahordozási tanácsadó előadása a csecsemő valós igényeit mutatta be, illetve Czompa Judit HR-szakértő sok értékes tanácsot adott a munkába visszatérni vágyó kismamáknak.

Szintén baba-mama foglalkozás a hetente megrendezésre kerülő Ringató. Egyfajta családi művészeti nevelési program, amelynek középpontjában a babák és szüleik közös éneklése és játszása áll. A foglalkozásokon a nulla és három év közötti korosztály zenei neveléséhez a szülők a kodályi elvek alapján kapnak útmutatást arra, hogyan énekeljenek, játsszanak a kicsikkel.

A könyvtár 2008-ban újabb olvasásösztönző programot indított, melynek az Év Olvasója címet adták. Az Év Olvasója bárki lehet, aki rendszeresen jár könyvtárba és sokat olvas. Minden évben díjat nyer az, aki a legtöbb könyvet kölcsönözte, emellett megjutalmazzák a könyvtár legidősebb és legfiatalabb olvasóját is. Az okleveleket és apró ajándékokat az Országos könyvtári napok rendezvénysorozat keretein belül, a Könyves vasárnapon osztják ki.

 

Dombóvár Város Könyvtárának munkatársa, Kolozsváriné Kállai Szilvia, a Babaprogramok Dombóváron című előadással készült. A könyvtárban a bababarát légkör a jellemző. A falak és a berendezés színvilága, a dekoráció figyelemfelkeltő a kicsik számára. Ha elfáradnak, a párnák közé vethetik magukat a kis kuckóban, ahol bábokkal, plüss állatokkal játszhatnak. A könyvek, magazinok, leporellók könnyen elérhetőek, de ha a kicsik megunják a lapozgatást, fejlesztő és társasjátékokkal is játszhatnak. A könyvtár minden új beiratkozott babája babaolvasójegyet kap.

Nagy sikere van a Kerekítő foglalkozásnak, amit havonta kétszer tart egy zenepedagógus az olvasóteremben. Miután a foglalkozás véget ér, még sokáig maradnak a gyermekkönyvtárban a gyerekek és szüleik játszani, olvasgatni.

A könyvtárban a Pöttöm mozi is igen népszerű, ősztől tavaszig tartják a diafilmklubokat. A program hozadéka, hogy nagyon megugrott a diafilmek kölcsönzési aránya.

Igény szerint tartanak papírszínházi foglalkozásokat is, húsz olyan mese van, amit rendszeresen játszanak – főleg óvodáskorú gyermekeknek.

Különféle koncerteknek, ünnepségeknek is otthont ad a könyvtár, rendszeresek a gyereknapi kézműves foglalkozások vagy a Mikulás-ünnepségek. Ezekre komplett családokat várnak a szervezők, így a kicsik el tudják sajátítani szüleiktől és nagyobb testvéreiktől, hogy hogyan kell viselkedni a könyvtárban.

A programok mellett folyamatosak a pályázati lehetőségek is. Meseíró-, meseolvasó-pályázat, rajzpályázat, különféle vetélkedők is gazdagítják a városban élő gyermekek mindennapjait.

Egy nagyon kedves kezdeményezés is helyet kapott a könyvtár falai között, a könyvbirodalom. A könyvbirodalomba bármely gyermek beletartozik, aki olvas, részt vesz a könyvbirodalmi találkozókon, rendezvényeken, megoldja a koronagyűjtő feladatokat. A koronákat az év végén tallérokra cserélik, ezzel a gyerekek könyvet, DVD-t, játékot vásárolhatnak. Minden évben felavatják a Könyvkirályt, Könyvkirálynőt és a Könyvherceget, attól függően, hogy kinek sikerült a legtöbb koronát összegyűjtenie.

A programokról a könyvtár honlapjáról vagy a könyvtár Facebook-oldaláról tájékozódhatnak az olvasók, ahol mindig naprakész információkkal találkozhatnak.

 

Zsigri Mária, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár munkatársa Találkozzunk a Baba-mama klubban! címmel tartott előadást, amit a kivetített fényképek tettek színesebbé. Így láthattuk azt a környezetet, ahol a legkisebbek töltik idejüket, a babzsákokat, a párnákat és az aranyos kis hintalovat, amit a gyerekek nagyon szeretnek.

A Ringató foglalkozásokat a kisteremben tartják, ahonnan olyankor ideiglenesen kiviszik a dobozban összegyűjtött játékokat, hogy a gyerekek a mondókázásra tudjanak koncentrálni. Ez a program a legnépszerűbb, ez vonzza a legnagyobb közönséget.

A kicsiknek és szüleiknek heti rendszerességgel babamasszázs-foglalkozás is van.

A baba-mama klubot védőnő tartja, aki beszélget az anyukákkal, de néha előfordul, hogy előadókat is hív. Mindig olyan témák kerülnek elő, amik a kisgyerekes anyukákat foglalkoztatják. Eközben a babák olyan játékokkal játszanak, amik lekötik a figyelmüket, így a beszélgetések nyugodt körülmények között zajlanak.

A könyvtárban rendszeresen van diafilmvetítés, ami azért is népszerű, mert a diafilmek nem kölcsönözhetők. Papírszínházi előadásokat is tartanak a könyvtárban, különféle meséket dolgoznak fel papírképek segítségével. A Tititá színház célja, hogy a gyerekeket megismertesse a különféle hangszerekkel.

A gyermekkönyvtári részleg népszerűsítése folyamatos, a könyvhéten a könyvtárosok kitelepülnek a főtérre, és ott próbálják becsalogatni a potenciális olvasókat a könyvtárba.

 

Az előadás végén Ramháb Mária összefoglalta a nap során elhangzottakat, és megosztotta néhány gondolatát velünk. Amikor az Informatikai és Könyvtári Szövetség elindította a Babolvasó kampányt, nagyon kevés könyvtárba jártak még babák. Aztán a program egyre népszerűbbé vált, a könyvtárak elkezdtek a kismamákkal foglalkozni, akik értelemszerűen gyermekeiket is vitték magukkal a könyvtárba.

A jövőben fontos lenne erősíteni azt az irányt, hogy nőjön azoknak a könyvtárosoknak a száma, akik képesek és szeretnek a nulla–három éves korosztállyal foglalkozni. Van rá mód, hogy ezeket a készségeket elsajátítsák a könyvtárosok, meg kell tanulni, hogy mikor milyen rigmust, éneket kell használni.

Minden lehetséges lépést meg kell tenni ahhoz, hogy a gyerekek minél korábban könyvtárhasználóvá váljanak. Ehhez az országban rengeteg jó példát találunk. Együtt, egymásra támaszkodva sokat tehetünk a jövő felnövekvő generációjáért.

 

Címkék

Kapcsolódó galériák