Kondor Katalin Esztergomban

Hármas ünnep a Helischer József Könyvtárban

Jubilálni mindig felemelő, szép; alkalom arra, hogy az ember visszatekintsen örömteli eseményekre, amelyek fölött a hétköznapok szinte észrevétlenül elszállnak, s csak ha elérünk egy kerek dátumhoz, akkor jön a visszatekintés, az addigi teljesítmény mérlegelése. És az ünneplés. Az esztergomi könyvtárban 2015. szeptember 15-én kettős jubileum köszöntésével kezdődött meg a Könyvtári beszélgetések. Várady Eszter, a könyvtár igazgatója az intézmény fennállásának száztizedik évfordulójáról emlékezett meg röviden.

Helischer József – a könyvtár névadója – hagyatékát (2538 kötet, térkép, kézirat és 3000 váltó forint a gyarapításra) a szabad királyi város képviselőtestülete 1905. augusztus 28. napján tartott közgyűlésén intézményesítette Városi Nyilvános Könyvtár címen. E dátumtól kezdődött az esztergomi városi könyvtár kalandos története, amely ugyan az 1844-es Helischer-hagyatéknál kevésbé viharos éveket élt meg, de azért igencsak része van a nem mindig előnyös változatosságban…

A száztíz éves intézménynek persze jócskán akadnak nagyszerű eredményei. Ezek sorából kiemelkedik a Könyvtári beszélgetések című sorozat, mely elérkezett századik, ünnepi alkalmához. A programsorozat 2004-ben indult. A könyvtár – felismerve az „új időknek új szeleit” – olyan programokat indított útjára, amelyek új tartalommal tudják kiegészíteni a hagyományos ismeretterjesztési funkciót. Ezek közt jelentős szerepet játszott a 2004 májusában indított Könyvtári beszélgetések. Az eltelt több mint tíz esztendőben a meghívott vendégek sorával tulajdonképpen felvonult a magyar kulturális közélet színe-java az esztergomi könyvtárban. Hogy százuk közül csak az azóta eltávozottakat említsük, így is tisztelegve emlékük előtt: Gyurkovics Tibor, Erőss Zsolt, Cseh Tamás, Makovecz Imre, Czeizel Endre.

Még mielőtt a Könyvtári beszélgetések ünnepi alkalmának vendégéről szó esnék, meg kell említenünk a harmadik okot, amely további alapot adott az ünneplésre. Ebben az esztendőben, fennállása óta először, az intézménynek végre lehetősége nyílt egy helytörténeti kiadványsorozat útnak indítására. Ez igen nagy szó! Elképzelésekben, tervekben már régóta nincs hiány a könyvtár műhelyében, és idén célzott fenntartói támogatás tette lehetővé azok valóra válását. Gondoljuk meg: a száztíz éves könyvtár életében először… Az igazgatónő meghatott örömmel mutatta fel a Városunk, múltunk sorozat első kötetét még szinte „nyomdamelegen”. A könyv a két esztendeje elhunyt Pifkó Péter, az ismert tanár, levéltáros, helytörténész várostörténeti tanulmányait tartalmazza Töredékek a királyi városról címmel.

A Könyvtári beszélgetések századik alkalmának vendége Kondor Katalin volt. Őt Várady Eszter az üdvözlő szavakon kívül egy tortával köszöntötte, amelyen egy marcipánból készült könyv díszelgett, a 100. Könyvtári beszélgetés felirattal – az Ettore cukrászda ajándéka az ünnepi alkalom vendégének. Ezt követően indult meg a beszélgetés Bánhidy Vajk gyakorlott, értő moderálásával, melynek során sok mindent megtudtunk Kondor Katalin életéről. Megtudtuk például, hogy kilencéves korában már részt vett Debrecenben az 1956. október 23-ai tüntetésen, noha nem sok fogalma volt arról, mi is folyik valójában. A kis történet a kíváncsi, mindenre nyitott gyereket villantotta fel, akiből később országszerte ismert, kitűnő riporter vált. Szó esett a technika fejlődéséről, hogy mit is jelent a média világában A hírverseny felfokozódott, és a mindent elárasztó információ a minőség gyalázatos romlását hozta magával, mondta Kondor Katalin. Annakidején a szakma alapkövetelménye volt, hogy valaki szépen beszéljen magyarul, ma pedig már naponta tapasztaljuk, halljuk, hogyan, milyen szégyenletesen romlik a nyelvünk, folytatta. Szánalmas és gyűlöletes, ami a magyar sajtóban történik 1995 óta, állapította meg. A kereskedelmi televíziók megjelenése ahelyett, hogy színvonalat vitt volna a tömegtájékoztatásba, lehúzta a közszolgálati tévét is egy gyalázatosan alacsony színvonalra. A kereskedelmi tévék álságossága, a természetesesség hiánya, a jópofizás, igénytelenség, hazug álhírek terjesztése vált manapság széles körben elterjedtté és kívánatossá, ahol a médiatörvény által előírt objektív, sokoldalú tájékoztatás már rég kihalt, jelentette ki az újságíró. Lélekemelő, műveltető, ugyanakkor szórakoztató műsort találni manapság nem lehet fő műsoridőben immár a közszolgálati csatornákon sem – noha soha ennyi pénz nem volt a közszolgálatban, mint most, mondta. Természetesen szóba jöttek napjaink történései is, aminek kapcsán meglehetősen dehonesztáló véleményt kaptunk az EU-ról, és meglehetősen lehangoló képet a migránshelyzetről.

Érdekes beszélgetés tanúi lehettek a szeptember 15-ei rendezvény szép számú résztvevői. Egy tájékozott, kemény, szókimondó újságíró hölgy megalapozott helyzetelemzésének hallgatói lehettek a média helyzetéről, állapotáról; érintőlegesen szó esett a rendszerváltás körülményeiről is, és természetesen a jelenkor leginkább országunkat sújtó eseményeiről. A beszélgetés nem kimondottan vidám kicsengését oldotta a fogadás, amelyre a könyvtár vezetője valamennyi jelenlévőt meghívta. A háromszoros ünnepet így zárta Esztergom város könyvtára; egy kis harapnivalóval, koccintanivalóval, és jóízű beszélgetéssel.

Címkék

Kapcsolódó galériák