Informatikai-pedagógiai projektek a nagy világban

E cikk apropóját a 2015 májusában beindult Hipersuli projekt adta. Kiválasztottunk hozzá két másutt, korábban és más módszerekkel lezajlott kísérletet. Ezek mindegyike közös abban, hogy kitörést kínálnak gyermekeknek a hátrányos helyzetből a digitális írástudás fejlesztésén át.

Hole in the wall – Lyuk a falban projekt

Sugata Mitra 1999-ben szoftverfejlesztőként és informatikatanárként dolgozott Újdelhiben, egy elit iskolában. Ma egyetemi tanár az Egyesült Királyságban, a Newcastle Egyetem oktatástechnológiai tanszékén, és több megérdemelt kitüntetés büszke tulajdonosa. Legnagyszerűbb felismeréseit azonban nem a kiválóan felszerelt, tehetős szülők gyermekeit oktató iskolában szerezte, hanem a nyomornegyedben élő írástudatlan, számítógépet és internetet még hírből sem ismerő gyerekeken keresztül.

1999-ben befalazott egy egyszerű személyi számítógépet egy újdelhi nyomornegyed környékén, és bekamerázta a helyszínt. A talajban elvezetett kábeleken keresztül biztosította az áramot és az internetkapcsolatot. A navigáció lehetőségét érintős egérrel oldotta meg. A használat módjára vonatkozó útmutatót azonban szándékosan nem hagyott ott. Ezt a kísérletét öt év alatt többször is megismételte India-szerte, majd más országokban is. Nagy kihívás volt ez az iskolába nem járó utcagyerekek számára! Angolul nem beszéltek, pedig a számítógépre angol nyelvű Windows volt telepítve. Amikor Sugata Mitrát a helyszínen gyerekek vették körül és kérdezgették, mindig kitért az érdemi válasz elől, hogyan is lehetne használni ezt a különös szerkezetet.

Kollégáival minden alkalommal azt látták a kamerafelvételeken, hogy a gyerekek csoportokba verődve körülveszik a gépet, ismerkednek az eszközzel, majd kis idő elteltével használni kezdik. Habár senki nem tanította meg nekik az egyes szoftverek használatát, mégis önmaguktól rájöttek az alapvető fogásokra és a gépben rejlő lehetőségekre. Senki nem magyarázta el nekik az angol kifejezések jelentését sem, de leküzdötték ezt a problémát is. Fölfedezték a böngészőprogramot, a Google-t, a fordítót, a webkamerát, a mikrofont és egyebeket. Eközben az ügyesebb gyerekek egymást instruálták, mit és hogyan kell csinálni; mi mindent lehet tenni a géppel.

Később, a sikereken felbuzdulva, már több terminált is telepítettek a helyszínekre, amihez pályázati támogatást is nyertek.

A kísérlet másik sajátos eleme volt, hogy Sugata Mitra nagymamákat toborzott heti egy óra önkéntes munkára. Ennek során a tiszta angol kiejtést segítettek megtanítani önkéntesek az indiai gyerekeknek Skype-on. Granny Cloudnak, Nagyi Felhőnek nevezte el őket, de Granny Army, Nagyi Hadsereg névvel is illették őket. A helyes, érthető angol beszéd elsajátítása különösen fontos az életben való boldoguláshoz Indiában, ahol ezernél is több nyelvet beszél a lakosság, és ahol az összekötő kapocs az angol, mint az egyik államnyelv. A párbeszédek sarkalatos eleme volt még a biztatás.

Sugata Mitra tapasztalatait és a helyszíneken készült fotókat több nagyszerű előadásban is megosztotta a világgal a TED színpadán és másutt. Terjedelmi korlátok miatt átugorjuk a legizgalmasabb részleteket, és csak a konklúziókra szorítkozunk.

Az oktatáskutató arra a következtetésre jutott, hogy a gyerekek egyedül is képesek megtanulni a számítógépek és az internet használatát függetlenül attól, hogy kik ők és hol élnek. Szerinte kifejezetten jó szolgálatot tesz a célzottan kaotikus környezet az ilyen helyzetekben. Pedagógiai elveinek másik alaptétele a minimálisan invazív tanítás. Ez azt jelenti, hogy nem kell a tanárnak vagy a segítőknek mindent elmondaniuk a gyerekeknek. Inkább kérdezni kell, és főként bátorítani. Egy okosan segítő közreműködő jótékony szerepet játszhat a tanulási folyamat eredményességében, a motiváció fenntartásában. A jelenlegi gyakorlatra azonban világszerte nem ez a jellemző. Az oktatási rendszerek stresszt, szorongást és leblokkolást váltanak ki a számonkérés során a diákokból. A veszélyhelyzet pedig lezárja a tanulásért felelős prefrontális cortexet, vagyis akadályozza a valódi teljesítést.

A projekt eredményeiről publikált tanulmányok sikere nyomán a Newcastle Egyetem felkarolta a projektet, és jelentős forrást biztosított a bővítéséhez. Összességében Sugata Mitra öt éven át folytatta a kísérleteket, harminchárom országra kiterjesztve. Már nem csak befalazott számítógépekkel, hanem osztálytermekben is. Mindenhol alapvetés volt ugyanakkor, hogy a tanulók nem az anyanyelvükön kapták a feladatot, ezért kicsit „küzdeniük” kellett a megoldásért.

Az említett előadásokat elérhetik a TED-en az alábbi linkről (magyar feliratozás beállítható), vagy szöveges átiratban elolvashatják a tartalmukat (interactive transcript): http://www.ted.com/speakers/sugata_mitra

OLPC PROJEKT – Laptop minden gyereknek

A One Laptop Per Child egy nonprofit szervezet, amelyet Nicholas Negroponte alapított és vezet. „Adj egy laptopot, megváltoztatja a világot.” E gondolat vezérelte, amikor szervezete speciális kialakítású laptopokat adományozott hátrányos helyzetű térségekben gyermekeknek és pedagógusoknak, kezdetben Latin-Amerika országaiban, majd Afrikában, Ázsiában és Európában is. Szponzorok és kormányzatok támogatásával egyre több országba jutott el a XO laptop. Az OLPC három--tizenkét éveseknek kifejlesztett egy XO tabletet is, amely hét collos átmérőjű, és százötven applikációt foglal magában.

A TED egyik videóján láthatjuk, amint 2008-ban helikopteren hatszázötven laptopot szállít Kolumbiába, egy külvilágtól elzárt térségbe. Negyven évvel ezelőtt a FARC gerillái, azután a belőlük szerveződött drogkartellek uralták e területet. Ezért az ajándékozási akció a kolumbiai hadsereg és rendőrség bevonásával valósult meg. Az itt élők otthonaiban nem volt villanyáram, telefon és folyóvíz, a településen pedig hiányoztak a megfelelő utak is. Az eltelt néhány évben Kolumbia más részeibe is juttattak összesen háromezer darabot ebből a csekély költségű, de masszív és alacsony fogyasztású eszközből.

Ettől kezdve ezek a hat--tizenkét éves gyermekek már hozzáférhettek mindenféle információhoz, számos online szolgáltatáshoz, és ahol volt szervezett oktatás, ott a tanórákon is hasznosították. A gyerekek kapcsolatba kerültek más országokban élő kortársaikkal, egyszóval kinyílt a világ előttük. A projektben részt vevő tanárok egyértelműen arról nyilatkoztak, hogy eddig még sosem volt ilyen élvezetes a tanítás, és a gyermekek szövegértése javult. Hazavihetik az eszközt, és otthon a szüleiket tanítják! A kezdeményezéstől nem lehet gyors sikert remélni, de tíz év alatt biztosan megmutatkoznak az eredmények. Ezek a gyerekek a változás ügynökei lesznek.

2008 óta negyvenkét országban mintegy két és fél millió gyermekhez jutott el a XO laptop. Uruguayban és Peruban minden általános iskolás gyermek kap belőle, mivel a kormányzat támogatja a kezdeményezést.

Többször megkérdezték Nicholas Negropontét, miért éppen laptop? Miért egy luxusterméket ad ezeknek a nélkülöző családoknak? Válaszában elmondta, hogy ez nem egy laptop-program. Ez egy oktatási program annak érdekében, hogy a gyerekek megtanuljanak tanulni. Befektetés a jövőjükbe.

Hipersuli oktatási program

2015 májusától másfél éven át táblagépekre optimalizált tananyagok segítségével tanulnak a diákok négy vidéki és egy budapesti iskola tizenöt osztályában. Ezeknek a gyermekeknek már nem kell súlyos hátizsákot cipelniük az iskolába!

A projekt alapvetően a Telenor Magyarország társadalmi szerepvállalásának részeként, a vállalat komplex támogatásával valósul meg. Csatlakozott a projekthez támogatóként a Microsoft, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) és a Digitális Esélyegyenlőség Alapítvány is. Budapesten, Ercsiben, Hódmezővásárhelyen, Törökbálinton és Zsombón kerül sor a kísérleti oktatásra. A tanárok felkészítésére is nagy hangsúlyt fektettek.  A projekt célja, hogy a tanulás eszközeibe módszeresen bevonják a legmodernebb technológiákat is –- és nemcsak az informatika tantárgynál. Az osztályok szintjétől függően magyar nyelv, irodalom, történelem, kémia, fizika, matematika, földrajz, történelem, vizuális kultúra, informatika és idegen nyelvek tanulásánál egyaránt digitális tananyag segítségével folyik az oktatás.

A mobilszolgáltató biztosítja a tableteket, a jó minőségű internet-hozzáférést, a digitális tananyagot, benne a biztonságos internetezésre vonatkozó tudnivalókat is. Folyamatos technikai rendelkezésre állást is nyújtanak. A kísérleti tankönyvek összeállítását az OFI végezte. A háromszázhatvan rendelkezésre bocsátott táblagépnek 10,1 collos, HD felbontású kijelzője van, és az eszközök akkumulátorainak üzemideje eléri a tizenkét órát –- tehát gond nélkül használható egy teljes tanítási napon át. A készülékhez vezeték nélküli billentyűzet is jár, a hátuljából kihajtható támasztékkal pedig laptopokhoz hasonló módon is lehet használni.

A Telenornál hatékony és élvezetes tanulási módokat dolgoztak ki annak érdekében, hogy a gyerekek magabiztosan, ügyesen és biztonságosan kezeljék a mobilinternetet és a mobileszközöket is a tanulás során. További cél, hogy kapjanak szélesebb rálátást a világra, és váljanak tudatos internethasználókká, ahogy Cristopher Laska, a Telenor vezérigazgatója fogalmazott. A Microsoft az oktatóalkalmazásokat és az órák lebonyolításához szükséges tanári vezérlőszoftvert szállítja a programba. A projektben részt vevő tanárok számára tanfolyamot szerveznek, hogy felkészítsék őket a legmodernebb mobil eszközökkel történő tanításra. További részleteket ismerhetünk meg a www.hipersuli.hu honlapról.

Kapcsolódó galériák