Beszámoló a The 26th International Conference on the History of Cartography konferenciáról

2015. július 11. és 18. között részt vettem az Antwerpenben, Belgiumban megrendezett, The 26th International Conference on the History of Cartography (Huszonhatodik nemzetközi térképészettörténeti konferencia) elnevezésű nemzetközi konferencia poszterszekciójában.

A konferencia a nemzetközi térképtörténeti kutatások egyik legelismertebb szakmai fórumaként minden második évben több száz fős szakmai közönséget hív egybe a világ minden tájáról. Az akadémiai és az egyetemi szféra mellett hangsúlyosan jelen vannak az olyan jelentősebb szakmai közgyűjtemények vezetői és munkatársai, mint a British Library, a Bibliothèque nationale de France, a Staatsbibliothek zu Berlin, a Royal Geographical Society Library (London) vagy az American Geographical Society Library (Milwaukee).

Vasárnap került sor a konferencia ünnepélyes megnyitójára az antwerpeni Szent Jakab-templomban, ahol ezt követően az első szekció előadásai is elhangzottak. Hétfőtől kezdve az előadásokra az Antwerpeni Egyetem legnagyobb előadótermében, a négy-ötszáz fő befogadóképességű Aula Rector Dhanisban került sor. Az egyes szekciókban három-négy, egyenként húszperces előadás hangzott el, majd a szekció végén lehetett kérdéseket feltenni. Nem egy esetben rendkívül tartalmas, akár későbbi könyveket is inspiráló kerekasztal-beszélgetések alakultak ki olyan témák körül, mint például a XVI. századi világtérképek hajó-és csataábrázolásai. A délutáni szekciókat követően rendre valamilyen kulturális programon vehettek részt a konferencia résztvevői. Ennek keretében több antwerpeni könyvtár, múzeum és levéltár térképészeti vonatkozású anyagait csodálhattuk meg, valamint a rendkívül előkelő városházára is bebocsátást nyertünk.

A poszterszekcióra július 15-én délelőtt került sor. Ekkor nem voltak előadások, hanem a résztvevők a nagyelőadó előcsarnokában felállított huszonkét posztert tekinthették meg. Poszterem témája a trianoni béketárgyalásokra készített, a történelmi Magyarországot Horvátország nélkül ábrázoló hatalmas méretű néprajzi térkép volt, amely ábrázolásmódjában addig szokatlan, úgynevezett pontmódszeres eljárást alkalmazott. A KSH közreműködésével készült térkép egyesek szerint a világ legnagyobb méretű néprajzi (etnikai) országtérképe volt akkor. A poszter fókuszpontjában a pontmódszer két verziójának, a külterületi lakott helyeket tükröző és a jeleket a településközpontokba csoportosító megoldásnak az összehasonlítása állt. A poszter talán legnagyobb érdeklődést kiváltó része az e térképek alapján készült későbbi térképek bemutatása volt. Itt különös hangsúlyt fektettem az osztrák nemzetiszocialista Wilfried Krallert térképére. Erről a térképről két évvel ezelőtt más kontextusban már elhangzott egy előadás ugyanezen a konferencián, többen össze is kötötték a kettőt.

A poszterszekció során a résztvevők szabadon mozoghattak a paravánok között. A legtöbben jegyzetfüzettel, illetve fényképezőgéppel felszerelkezve érkeztek. A szerzők jellemzően a poszterük közelében tartózkodtak, így könnyedén lehetett kérdéseket feltenni. Az én poszteremet is számos résztvevő megtekintette, illetve rengeteg kérdést kaptam, amelyre igyekeztem minél jobban válaszolni. Igazán nagy élmény volt olyan emberekkel személyesen is találkozni és beszélgetni, mint például Petra Svatek Bécsből vagy Gilles Palsky Párizsból, akik világviszonylatban is a szűkebb témám legelismertebb kutatói közé tartoznak.

Kutatási témám továbbviteléhez is kaptam tanácsokat, illetve konkrét kérdéseimet illetően gyakorlati iránymutatást, vagy éppen a jövőbeli együttműködésre való felhívást. Emellett tanácsokat kaptam azzal kapcsolatban is, hol lehetne még előadni a témát. Összességében nagyon jól sikerült a poszterszekció, és mivel a posztereket a hét hátralevő részében is meg lehetett tekinteni, később is számos kérdést tettek fel a kollégák.

A konferencia hivatalos részének lezárulása után, a konferencia programjának részeként szombaton került sor a „post conference-tour”-ra. Ennek során az Antwerpen melletti Sinkt Niklaasban található Mercator Múzeumot tekintettük meg elsőként. A múzeum izgalmas betekintést nyújtott a térképészet több ezer évvel ezelőtti kialakulásától, az őskori barlangrajzoktól kezdve napjaink elsősorban belgiumi vonatkozású térképészeti alkotásaiig. A kiállítás központi részét természetesen a XVI. században, Antwerpenben alkotó térképszerkesztő, Gerardus Mercator életműve képezte. Emellett láthattunk egy nagyon alapos időszaki kiállítást Antonio Lafreri itáliai reneszánsz térképkészítőről. A múzeumlátogatást követően a katolikus egyetemi központnak számító Leuvenbe látogattunk. Itt az egyetemi könyvtárat néztük meg. Ennek keretében az egyetemtörténeti tárlat mellett láthattunk egy kisebb térképkiállítást is, majd pedig feljutottunk a főépület tornyába, ahonnan kiváló kilátás nyílt a belvárosra.

Címkék