Ex libris és képkultúra

Ex libris és képkultúra. Kiállítással egybekötött könyvbemutató. 2016. február 24. 15 óra

Helyszín:
Országos Széchényi Könyvtár
1827 Budapest, Budavári Palota F épület, 7. emelet

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Kossuth Kiadó közös kiadásában megjelent Ex libris és képkultúra. Modern magyar ex librisek című képes album több mint 1000 ex librist mutat be az olvasóknak. A rendkívül színvonalas, tudós alapossággal megírt, tartalmas bevezetővel, képjegyzékkel, névmutatóval ellátott 352 oldalas kiadvány célja – mint az alcím is utal rá – a modern magyar ex librisek átfogó bemutatása.
Az ex libris, magyarul könyvjegy eredeti funkciójában a könyv tulajdonosát megjelölő, gyakran művészi kivitelű, kisméretű grafika, melyet rendszerint a könyv táblájának belső oldalára ragasztottak. Mára inkább már önálló gyűjtés tárgyává vált, a műgyűjtés kedvelt válfaja lett. A modern, XX–XXI. századi ex librisekről mindezidáig nem jelent meg átfogóbb képes bemutatás, ezért a könyv a kisgrafikákból nyújtott színes válogatással méltán tekinthető hiánypótló kötetnek, alapműnek.

Szerzője, összeállítója Vasné dr. Tóth Kornélia, az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára tudományos munkatársa, aki az itteni több tízezres ex libris anyagot kutatva alkotta meg ezt a képes kultúrtörténeti olvasókönyvet. A kötet átfogó körképet ad a korszak ex libris gyűjtőiről és grafikusairól, de tágabb körű ismereteket is nyújt. Tematikusan rendszerezve, 14 fő fejezetre tagoltan mutatja be a könyvjegyeket, az ex librisek ikonográfiáján át követve nyomon történelmünk, irodalmunk, képzőművészeti, zenei életünk nagyjait és főbb eseményeit, hazánk kulturális örökségi helyszíneit, nemzeti emlékhelyeit. Sokak előtt nem ismert, hogy neves íróink-költőink, történelmünk, művészeti életünk jeles alakjai közül számosan rendelkeztek saját ex librisszel, pl. Babits Mihály, Radnóti Miklós, Juhász Ferenc, Faludy György; Károlyi Mihály, Horthy Miklós; Kodály Zoltán, Jandó Jenő; Bajor Gizi stb. Sokak számára az utókor által emléket állító ex libris, hommage lap készült, ezeken gyakori a portré, vagy művük, tevékenységük felidézése.

A kultúrtörténet, az ex librisek sokszínűségét reprezentálandó, a kronologikusan felépített történelmi, irodalmi fejezetek mellett a néprajzi, vallási vonatkozású könyvjegyek éppúgy bemutatásra kerülnek, mint az étkezéssel, a növény- és állatvilággal kapcsolatos témák, könyvet, címert ábrázoló ex librisek. Külön említést érdemelnek a foglalkozásokra (pl. orvos, jogász, kovács, bányász, nyomdász, pedagógus, könyvtáros) utaló ex librisek az adott szakma attribútumaival, de találhatunk a különféle hobbikra utaló könyvjegyeket is, mint a bélyeggyűjtés, numizmatika, az exlibris-gyűjtés stb.

A könyvbemutatóhoz kötődő kiállítás a képes album tematikái közül a főbbekből nyújt válogatást, emellett betekintést ad az ex libris XX–XXI. századi történetébe. A könyv és a kiállítás is arra hivatott, hogy igazolja az ex libris művelődéstörténeti, kultúrtörténeti jelentőségét, és megóvja e ritkán emlegetett műfajt a feledéstől.

Címkék